56 Kosárlabda mérkőzés

A 27-es osztály egy izgalmas kosárlabda-mérkőzés közepén volt. A fiúk két csapatra voltak osztva, amelyeket Bai Luo Yin és Gu Hai vezetett. Egyikük sem engedett a másiknak a heves küzdelemben. A csapattársak átpasszolták a labdát Gu Hai-nak, aki cselezett, hogy megfordítsa a labdát, és a háta mögött egy álcázott pattogtatással  nagyon gyorsan megközelítette a belső vonalat. A magabiztos és gyönyörű lövése tapsot váltott ki. Amikor Bai Luo Yin kapta meg a labdát, egy lépést tett előre, és két védő mellett fúrta át magát. Gu Hai kevesebb, mint fél méterre volt tőle, védekező pozíciót felvéve. Bai Luo Yin vetett rá egy pillantást, felbecsülte a védekező képességeit. Gu Hai mosolyával kísérve előrehajolt, feldobta a labdát a levegőbe, elfordította a testét Gu Hai felől, majd magasra ugrott, hogy elkapja a labdát a feje előtt. Gu Hai hátrált, gyorsan a labda után nyúlt, de Bai Luo Yin már átdobta egy másik diáknak, aki célzott, de az kétszer is lepattant a palánkról. Gu Hai gyorsan ugrott és elkapta a lepattanó labdát, könnyedén megfordult áttörve két védőn, addig pattogtatta, amíg végül Bai Luo Yin előtt állt meg. Gu Hai a jobb és a bal kezével felváltva pattogtatott, szökdécselve és kitérve Bai Luo Yin elől, aki egyáltalán nem engedett. Az alatt az idő alatt, amíg ketten a labdáért küzdöttek, testük folyamatosan egymásnak ütközött. Bai Luo Yin megpróbált rést keresni, de Gu Hai támadásában egyáltalán nem volt hiba. Minél tovább küzdöttek, annál elégedettebbnek tűntek, és időnként a környező tömeg is megtapsolta őket. Bai Luo Yin elmosolyodott, már régóta nem érzett ilyen boldogságot, mivel találkozott egy ilyen méltó és kiegyenlített ellenféllel. Ebben a pillanatban Gu Hai megfeszített húrja végül elpattant, és a keze is ellazult. Bai Luo Yin megragadta az alkalmat, hogy elvegye a labdát, és könnyedén dobott egy gyönyörű hárompontost, ami kitörő éljenzést váltott ki a tömegből. Gu Hai furcsa pillantást vetett rá, amiben egy meglehetősen gonosz kétértelműség rejtőzött: „Nem vagy semmi. Olyannyira, hogy ezzel a trükkel babonázol meg?!” Bai Luo Yin szája sarka felszaladt, mintha azt mondaná: „Álmodozz csak, így jártál!”

You Qi a pihenőhelyen ült, nassolni valót evett, miközben figyelte a két csapat versenyét. Egy csapat csinos lány vette körül, az egyik a hátát masszírozta, míg a másik vizet öntött neki, ennek ellenére a szíve boldogtalan volt. Ezek ketten még kosarazás közben is flörtölnek, igazán szégyentelenek!

– Hagyd abba a gyúrást – rosszkedvűen beszélt a mellette álló lányhoz. – Most én következek.

Ezzel egy újabb jóképű srác jelent meg a kosárlabdapályán. You Qi erőteljesen játszott, nem számított, hogy megszegte a szabályokat, az egyetlen fontos dolog az volt, hogy jóképű legyen! Csak egy fordulat elég, és a teste megőrjítette a csinos lányokat, akik folyamatosan sikoltoztak, mintha nem is kosárlabda meccs lett volna, hanem egy koncert. Megragadta az alkalmat a rések között, és passzolt. Gu Hai elkapta a labdát, gyorsan elindította támadó mozdulatát a belső vonalak felé. De amikor dobni akart, You Qi odarohant, és szó nélkül ellopta a labdát, majd elfutott. Gu Hai megdöbbent, eszébe sem jutott, hogy You Qi-t védje, mivel ő volt az, aki a labdát átadta, ezzel bizonyítva, hogy ugyanabban a csapatban vannak. De akkor miért adta át, hogy aztán később újra ellopja? Miközben Gu Hai ezen gondolkodott, You Qi átadta a labdát Bai Luo Yin-nek. Bai Luo Yin úgy gondolta, hogy You Qi szándékosan csapta be az imént, ezért boldogan passzolta volna tovább. Azonban You Qi durván kikapta a kezéből, majd átadta egy másik diáknak, de aztán megint ellopta attól is. Bai Luo Yin és Gu Hai egy pillantást vetettek egymásra, és azonnal rájöttek, hogy ez a fickó azért van itt, hogy felfordulást csináljon.

– Ah, ah, ah… Ne üss meg senkit, szabálytalan!

Amikor You Qi fájdalmában felkiáltott még a haját is megrázta csábosan.

– Van még valaki, aki úgy kosarazik, mint te? Menj vissza oda, ahonnan jöttél, és csak viselkedj aranyosan! Ne csinálj több bajt!

Miután You Qi lement a pályáról a kosárlabda meccs folytatódott. Az idő fogyott, de a pont különbség nem nőtt. Mindkét csapat összeszedte a maradék energiáját, azzal a szándékkal, hogy még az óra vége előtt legyőzzék az ellenfél csapatát. Gu Hai csapatában volt egy Fei Zeizi becenevű személy1, aki kövér volt, és erőszakos játékstílusa, szeretett üvöltözni kosárlabdázás közben, gyakran támadott és ütközött a többiekkel. Gu Hai félt, hogy megsebesítheti Bai Luo Yin-t, ezért arra utasította, hogy Bai Luo Yin csapatának második kulcsjátékosát őrizze. Függetlenül a játékstílusától, amint izgatott lett, és látta, hogy az ellenfél csapata áll nyerésre, még a lábát is megdobogtatta. Látva, hogy még tíz perc volt az óra vége előtt, Bai Luo Yin még két hárompontost szerzett, növelve ezzel a pontkülönbséget. Fei Zeizi már türelmetlen volt, nem érdekelte, hogy ki őrizte, hatalmas teste folyamatosan követte Bai Luo Yin mozgását. Az egyetlen célja az volt, hogy megakadályozza abban, hogy labdát szerezzen, mivel a hárompontosai mindig betaláltak.

1 Fei Zeizi: ‘Kövér áruló’-t jelent.

57 Valaki dühbe gurul!

Bai Luo Yin ismét labdát kapott, a hárompontos vonalon kívül állt. Fei Zeizi nem tudott tovább nyugodt maradni. Ha ez a hárompontos megint sikerülne, akkor nehéz lenne a csapatuknak, hogy behozzák a lemaradást. Ezért késlekedés nélkül előre tört, és megpróbálta kikapni a labdát Bai Luo Yin kezéből. Bai Luo Yin fürge volt, Fei Zeizi teste nehéz, ezért gyorsan megszédült és összezavarodott. Bai Luo Yin először a csapattársának passzolta a labdát, majd balról kitért Fei Zeizi elől és elkapta a labdát, amit csapattársa visszadobott neki. Fei Zeizi megőrült, Bai Luo Yin felé fordult, majd a vállával meglökte. Bai Luo Yin felugrott, mivel a súlypontja ilyenkor bizonytalan, amikor Fei Zeizi nekiütközött, az egész teste az alatta lévő kosárpalánk oszlopának ütközött. Amikor Gu Hai észrevette a negatív fordulatot, kiáltani akart, és megállítani Fei Zeizit. Azonban már túl késő volt. Néhány nagy lépést tett, azzal a szándékkal, hogy Bai Luo Yin-t elkapja a kezével. De messze volt onnét. Bai Luo Yin lezuhant a hordozható kosárlabdapalánk aljára. Gu Hai arca elszíneződött, mindenki tisztán láthatta, hogy amikor odament felsegíteni Bai Luo Yin-t, egész testében remegett. Bai Luo Yin esését nem lehetett félvállról venni, az arca lilássá vált, orrából vér folyt, és az ajkai is felszakadtak.

– Baszd meg! Hogy merészeled meglökni? – Gu Hai egyik kezével erősen megragadta Fei Zeizi gallérját, egész arca elsötétült, a szemei mintha el akarták volna nyelni. 

Senki sem volt elég bátor ahhoz, hogy megmozduljon és elráncigálja Gu Hai-t, aki a  lábával addig rúgta Fei Zeizi lábának puha izmait, amíg az fájdalmasan felordított. Kétszer is megütötte, leterítve ezt a száz kilós hájast a földre. Amaz hiába küzdött, Gu Hai továbbra is kíméletlenül rúgta, míg Fei Zeizi végül egyetlen szót sem tudott kiadni magából. You Qi elővett egy törülközőt, hogy megtörölje Bai Luo Yin arcát, és segített neki leporolni magát. Miután Gu Hai levezette dühét, Bai Luo Yin-hez lépett, és meglökte You Qi-t. Gyengéd hangon megszólalt.

– Hadd nézzem meg, nagyon fáj?

– Semmiség – Bai Luo Yin összevonta szemöldökét.

Gu Hai megfogta a kezét, hogy távol tartsa az arcától, és figyelmesen megnézte, nem tudta leplezni a szemében lévő mély gyötrelmet és sajnálatot.

– Hogy nevezheted ezt semmiségnek? A családod ezt semminek fogja nevezni? Gu Hai egyszerre volt dühös és gondterhelt, káromkodott, amikor támogatta Bai Luo Yin-t, hogy elhagyja a pályát.

– Ez a rúd nagyon kemény! Meg kellett volna rángatnom azt a hülye faszt, és a póznához ütni néhányszor hadd kóstolja meg a saját gyógyszerét, baszd meg.

You Qi vitte a táskáikat, miközben mögöttük ment. 

– Hé! Hozzád beszélek, a nagyon hülye nevű…

You Qi transzba esett, amikor érezte, hogy valaki megveregeti a vállát, megfordult és egy csinos arccal találkozott.

– Mit keresel itt? – kérdezte You Qi.

Yang Meng csupa mosoly volt.

–  A következő óránk a testnevelés. A te órádnak már vége, ugye? Nem láttad Bai Luo Yin-t?

– Nem látod őt elöl?

Yang Meng kínosan felnevetett.

– Elfelejtettem felvenni a szemüvegemet.

– Akkor engem hogyan láthatsz egyáltalán?

Yang Meng felhorkant.

– A te pimasz megjelenéseddel ki ne látna téged? A padtársam érdeklődik irántad, egész nap rólad beszél. You Qi így, You Qi úgy. Ezt hallva rögtön hánynom kell.

Egyik kezével You Qi a karjába húzta Yang Meng kis termetét. Miközben beszélt, nyelvét köszörülte, fogait csikorgatta.

– Ki akarsz próbálni?

– Nem, nem, nem. – Yang Meng behúzta nyakát. – Nem tudok játszani, te ügyes vagy, szóval csak játssz Bai Luo Yin-nel.

You Qi felemelte állát és Bai Luo Yin felé fordította fejét.

– Ő már nem tud játszani.

Yang Meng arcszíne megváltozott.

– Mi történt?

– Miért nem mész és nézed meg magad?!

Yang Meng kocogott egy kicsit, és megállt Bai Luo Yin előtt, és egy ideig bámulta. A szája folyamatosan mozgott, de nem jött ki rajta egy szó sem. Amikor Bai Luo Yin felemelte fejét, Yang Meng összeszorította fogait, és visszaharapott egy meglepett kiáltást.

– Szent szar, Yin Zi! Hogy üthetted meg magad ilyen csúnyán?

Régen volt már, hogy Bai Luo Yin utoljára látta őt, és most, hogy volt alkalma találkozni vele, Yang Meng aggódó arccal nézett rá. Bai Luo Yin szíve melegséggel telt meg. Kinyújtotta a karját, könnyedén ölelésbe vonta Yang Meng-et, ráadásul Yang Meng olyan finomnak és csinosnak tűnt, messziről olyan volt, mintha egy kislányt ölelgetne. Bai Luo Yin szokás szerint mnegcsípte Yang Meng arcát, míg Yang Meng a könyökével Bai Luo Yin-t bökdöste a hasán. Mindketten ugyanúgy viselkedtek, mint amikor még gyerekkorukban találkoztak egymással, nagyon meghittek és gyengédek voltak.

58 Lecsap a féltékenység!

– Igaz is, még nem mondtad el, mi történt az arcoddal?

Bai Luo Yin vonakodva legörbítette ajkát.

– Belefutottam a kosárlabdapalánk alatti oszlopba.

Yang Meng aggódott, de egyben szórakoztatta is. 

– Mi a… Amikor kosárlabdázol, akkor csak játssz, miért kell nekifutnod a rúdnak?

Miután ezt mondta, kinyújtotta kezét, hogy megérintse Bai Luo Yin szája sarkát, majd a fogait csikorgatta a vér láttán, mintha neki is fájna.

– Egy nagydarab srác az osztályomból nekem jött, nem álltam szilárdan.

– Hány kilós?

– Több mint 100!

Yang Meng bosszús lett.

– Annak a csapatkapitánynak nincs józan esze! Hagyott egy 100 kg fölötti fickót játszani. Bassza meg! Ki kellene fizettetned vele az orvosi számládat!

Miután Yang Meng befejezte, mindenki elhallgatott. A férfira pillantott, aki egyáltalán egy szót sem szólt. You Qi nevetni akart, de nem mert, csak a szája sarka rándult meg egy kicsit. Yang Meng ahogy ránézett Gu Hai-ra, látta, hogy őt nézi, amitől megborzongott. Úgy nézett rá, mintha a pokol királya megszállta volna.

– Yin Zi, ki az a srác melletted? – suttogta Yang Meng.

Bai Luo Yin Yin röviden válaszolt.

– A kapitány.

Yang Meng megdöbbent, ádámcsutkája fel-le billegett, próbálta köszönteni Gu Hai-t.

– Ez…. Sajnálom, ne vedd komolyan, amit az előbb mondtam.

Gu Hai kissé visszafogta magát, gyors és heves tekintete végigsöpört Yang Meng-en, a szája gyilkos mosolyra húzódott.

– Gu Hai vagyok, örülök, hogy megismerhetlek, széplány.

Yang Meng dühös lett.

– Nézz meg rendesen, fiú vagyok.

Gu Hai bocsánatkérően elmosolyodott.

– Tényleg? Egyáltalán nem láttam.

Bai Luo Yin rápillantott.

– Mi a baj a szemeddel?

Gu Hai egyszerűen csak egy mondattal válaszolt.

– Még ha rossz is a látásom, akkor is látnám az embereket, nem úgy, mint valaki, aki egyszer elesett, és utána megvakult a szemére.

Bai Luo Yin arca megnyúlt, a hangja is meglehetősen kemény lett.

– Gu Hai, elég! Nem mondta Yang Meng, hogy hibázott? Miért vagy ennyire gonosz vele? Ő nem kosarazott velünk. Honnan tudhatta volna, hogy te vagy a kapitány?

Gu Hai szíve összeszorult. 

– Az előbb, amikor gúnyolódott velem, nem szóltál semmit. Most, amikor csak viccelődöm, milyen komoly lettél! Rendben, csak úgy gondolsz rám, mint egy szemétládára, igaz? Nem pazarolom rád többé az időmet! – Megfogta Bai Luo Yin ruháját, a testére dobta, és megfordult anélkül, hogy bármit is mondott volna.

– Miért ilyen rosszindulatú ez a srác? – kérdezte Yang Meng zavart arckifejezéssel.

Bai Luo Yin nyugodt volt, nem szólt semmit. Yang Meng újra megkérdezte. 

– Rendben van?

– Rendben van, ne törődj vele!

Bai Luo Yin majdnem az óra feléig pihent, majd visszajött. Az arca bal oldala teljesen feldagadt, az arccsontja közelében, volt egy nagy zúzódás. Gu Hai vetett egy gyors pillantást rá, és azonnal megbánta a korábbiakat. Ez az ember méltatlan arra, hogy törődjenek vele, mindig azt csinált, amit akart, és nem fogja hagyni, hogy mások beleavatkozzanak a dolgaiba. Mindazonáltal, amikor meglátta Bai Luo Yin állapotát, a szíve azonnal megváltozott, nem értette, miért haragszik rá. Ki lenne jó hangulatban, miután megütötték és így megsérült. Gu Hai tanácstalan volt. Bai Luo Yin előhúzott egy pénztárcát a fiókjából, majd Gu Hai asztalára dobta.

– Ez a tiéd – mondta hidegen.

Gu Hai hallotta, hogy Bai Luo Yin még mindig dühös. „Miért vagy még mindig mérges? Azért az egy mondatért, amit a legjobb barátodnak mondtam? Azt terveztem, hogy megbocsátok neked, de te még mindig durva és észszerűtlen vagy velem szemben. Rendben! Ha tudsz, akkor egy szót se szólj hozzám! Lássuk, kettőnk közül ki a keményebb!” Bai Luo Yin hangulata még azután sem javult, hogy odadobta a pénztárcát. Ellenkezőleg. Még csak nem is figyelt a tanár szavaira, érzékeny volt a mögötte lévő hangokra. Amikor Gu Hai köhögött, vagy amikor az asztala egy kicsit is megmozdult, az idegei azonnal megfeszültek, és elég sokáig tartott, mire le tudott nyugodni. Annak érdekében, hogy jobban kibírja ezt a két órát, Bai Luo Yin úgy döntött, hogy alszik. Amikor azonban éppen az íróasztalra támaszkodott volna, hirtelen mély levegőt vett. Az íróasztal túl kemény volt, elfelejtette, hogy a bal arca megsérült, így amikor óvatlanul az arcát az asztalra helyezte, annyira fájt, hogy a belei úgy érezték, mintha csomóba lennének kötve. Sietve igazított helyzetén, de ennek következtében a csuklócsontja megszúrta a száját, fájt, ahogy mélyeket lélegzett. De kitartott, a szemöldöke még össze sem húzódott, kényszerítette magát, hogy elviselje. Gu Hai minden egyes mozdulatát látta. Minden egyes alkalommal, amikor Bai Luo Yin megmozdult, a szíve úgy érezte, mintha kihagyna. Ha Bai Luo Yin képes elviselni a fájdalmat az asztalon, akkor ő is képes elviselni egy olyan triviális dolgot, mint a hátul ülést?

59 Ismét megbocsátást nyert

Miután vége lett a tanításnak, Bai Luo Yin azonnal kiment az osztályteremből, nem várta meg Gu Hai-t, mint általában, mintha nem is lett volna ott. Nyugodtan ment le a lépcsőn; még csak vissza sem nézett. Gu Hai a biciklijén ült, lassan követte őt. Amikor az utcát söprő néni meglátta Bai Luo Yin-t, abbahagyta és elmosolyodott.

– Emlékszem, az elmúlt napokban biciklivel mentél az iskolába! Ma miért gyalogolsz?

Bai Luo Yin mosolyt erőltetett magára.

– Elromlott a bicikli, így most itt az alkalom, hogy edzek.

Ennek a hölgynek nemcsak jó memóriája volt, hanem éles szeme is. Alig fejezte be a mondandóját, a nő a háta mögé mutatott és azt mondta.

– Elromlott? Az a fiatal férfi nem azon teker?

Bai Luo Yin nem fordította hátra a fejét, sérült bal arca egyre merevebb lett.

– Tévedsz, ez nem az a bicikli.

– Nem lehet – szívből nevetett. – Még ha a kerékpár más is, de a fiatalember ugyanaz, nem? Teljesen biztos vagyok benne, Mindennap látom, hogy elvisz téged az iskolába.

Bai Luo Yin csak ekkor pillantott hátra. Gu Hai szándékosan nem nézett a szemébe, dacos tartást öltött magára.

– Ó, jaj, mi történt az arcoddal?

Amikor Bai Luo Yin elfordította fejét a néni meglátta a zúzódásokat.

– Semmiség, nénikém. Elfoglalt vagy, úgyhogy most megyek.

Félúton jártak, amikor Gu Hai felfedezte, hogy Bai Luo Yin bal lábával valami baj van, erősen sántított. Mindent megtett, hogy visszatartsa magát, hogy a segítségére siessen, de egy idő után nem bírta tovább. Bai Luo Yin elé tekert és hirtelen megállt. Az út szélére dobta a biciklit.

– Mit csinálsz? – Bai Luo Yin összeráncolta a szemöldökét.

Gu Hai leguggolt, minden magyarázat nélkül feltűrte Bai Luo Yin bal nadrágját. Egy hatalmas vöröses-lila zúzódás az alvadt vérrel együtt, látszott a finom hús alatt. Gu Hai felállt, majd felkapta a biciklijét, és mély hangon utasította.

– Szállj fel.

Bai Luo Yin úgy tett, mintha nem hallotta volna, elsétált mellette. Gu Hai megragadta Bai Luo Yin-t és visszarántotta. Túl sok erőt használt, ami miatt Bai Luo Yin majdnem a földre zuhant.

– Mit csinálsz?! – kérdezte dühösen.

– Azt mondtam, hogy szállj fel! – ordította Gu Hai.

Náhány másodpercig egyikük sem mozdult. Bai Luo Yin arckifejezése megváltozott, végül felült a biciklire. Amíg el nem érték a ház bejáratát, csendben maradtak. Bai Luo Yin azonnal bement, Gu Hai megfordult és távozni készült. Bai Luo Yin úgy gondolta, hogy Gu Hai követni fogja őt a házba, nem gondolta volna, hogy Gu Hai tényleg elmegy.

– Apa, itthon vagyok.

Amikor Bai Han Qi meglátta fiát, megdöbbent, a kezében lévő tál szinte darabokra tört.

– Fiam, mi történt az arcoddal?

Bai Luo Yin könnyedén válaszolt, hogy semmi, majd nyugodtan bement a szobájába, Bai Han Qi utána ment. Miután teljes részletességgel elmeséltette, hogy pontosan mi történt, Bai Han Qi végül elengedte. Eszébe jutott, hogy még mindig párolt valami zöldséget a fazékban, ideges lett, és kirohant. Bai Luo Yin egyedül maradt a szobájában, de keserű érzés töltötte el, vajon Gu Hai megőrült? Nem akart belegondolni, hogy többé nem beszélgetnek. „Rendben, akkor, ha nem akarsz bejönni, csak tedd, amit csak akarsz. Van pénze, nem fog éhen halni!”

– Yin Zi, gyere ide és egyél! – kiabált be az apja.

Bai Luo Yin visszaüvöltött.

– Nem vagyok éhes, egyél csak!

Bai Han Qi ismét bement fia szobájába.

– Miért nem vagy éhes? Hol van Da Hai? Nem jött vissza veled együtt?

– Meghalt!

– Meghalt? – Bai Han Qi arckifejezése megváltozott. – Miért halt meg?

– Elég, apa, felejtsd el őt, csak egyél…. – Bai Luo Yin kilökte Bai Han Qi-t.

Bekapcsolta a számítógépét. Nem sokáig játszott, amikor hirtelen meghallott egy ismerős hangot odakintről.

– Bácsikám, mi a mai étel? Miért nem vártál meg engem?

Bai Han Qi őszintén válaszolt.

 – A mi Yin Zi-nk azt mondta, hogy meghaltál.

Bai Luo Yin-nek fájt mindenhol, ahogy kisétált.

– Ki mondta neked, hogy gyere be? Nem azt mondtad, hogy nem vagy hajlandó velem foglalkozni?

Gu Hai gonoszul elmosolyodott.

– Nem miattad jöttem! Csak te képzeled ezt. Azért vagyok itt, hogy lássam a nagybátyámat és a nagymamámat, igaz nagymama?

– Igen, igen.

Bai nagymama már nem tudta megkülönböztetni, hogy melyik az unokája. Bai Luo Yin megfordult, hogy visszamenjen a szobájába, tépett ajkán egy nyilvánvaló, vékony mosoly húzódott, amit képtelen volt elrejteni. Gu Hai követte minden nehézség nélkül, egyszerűen bedobott egy gyógyszerekkel teli zacskót Bai Luo Yin ágyára. Bai Luo Yin rájött, hogy miért ment el Gu Hai az előbb.

– Már kaptam gyógyszert a klinikáról, miért vettél?

– A gyógyszert, amit a klinikáról kaptál, másoktól van. Ezt én vettem neked, hogy lehet ugyanaz?

Miközben beszélt, előszedte a gyógyszereket Bai Luo Yin iskolatáskájából, és kidobta a szemetesbe, beleértve az összes sebtapaszt is.

60 A szívem elkezdett felkavarodni

Vacsora után Gu Hai kezdeményezett.

– Fürödjünk meg együtt, segíthetek bedörzsölni a testedet, mivel tele vagy sebbel, legjobb, ha kerülöd, hogy víz érje.

Bai Luo Yin határozottan visszautasította.

– Ennyire erősen megütöttek volna? Nem fog akadályozni a fürdésben.

– A lábad is megsérült, nemigaz?

Gu Hai ravasz tekintete erősen Bai Luo Yin térdére szegeződött, remélve, hogy kedvező választ ad neki.

– Csak egy kicsit megdagadt, hogyan lehetne ezt sebesülésnek tekinteni?

Bai Luo Yin egyáltalán nem törődött vele, elővette a ruháit, és egyenesen a zuhanyfüggöny felé ment.

– Mi a baj azzal, ha két férfi együtt fürdik? Miért vagy ilyen szégyenlős?

– Nem akarlak látni.

Ezek a kemény és makacs szavak egyáltalán nem sokkolták Gu Hai-t. Épp ellenkezőleg, halvány mosolyt csaltak az arcára.

Bai Luo Yin épp a zuhanyzás közepén volt, amikor érezte, hogy a műanyag függönyt elhúzták. Meglátta Gu Hai gonosz, mégis bájos arcát.

– Aggódom érted, minden rendben van?

Bai Luo Yin azonnal kidobta a szappantartót, dühösen kiáltott.

– Semmi gond!

Gu Hai megigazította a műanyag zuhanyfüggönyt, aztán mosolyogva elsétált. Elgondolkodott, hogy a másik miért ilyen szégyenlős. Hiszen legutóbb, amikor részeg volt, spontán összehasonlította a dolgaikat. Látszott, hogy bár ez az ember kívülről visszafogottnak tűnt, mélyen belül valójában sokkal kacérabb, mint bármelyik másik ember. Bai Luo Yin sietve fejezte be a fürdést, majd zavartan öltözött fel. Gyakran járt nyilvános fürdőkbe, és egy csomó férfival zuhanyozott együtt, mégsem volt kínos. Nem értette, hogy amikor Gu Hai-ról volt szó, miért váltott ki belőle más érzést. Gu Hai hagyta, hogy Bai Luo Yin levegye a nadrágját. A kezében fertőtlenítő folyadékot tartott, hogy megtisztítsa a sebeket. Amikor Bai Luo Yin meglátta a fehér színű vattapamacsot és az átlátszó folyadékot, a teste megremegett. Gyermekkorában, amikor megsérült, mindig az apja kente fel a gyógyszert neki. Minden alkalommal alkoholt használt, és a sebtisztítás jobban fájt, mint maga a seb.

– Nem kell kitisztítani a sebet, csak a gyógyszert kell felkenni.

– Maradj nyugton! – Gu Hai megrántotta és megállította Bai Luo Yin remegő lábait, megpróbálta vigasztalni. – Ne aggódj, nem fog fájni.

Bai Luo Yin alighogy megnyugodott egy kicsit, azonnal csontig hatoló erős fájdalmat érzett, és nyögni kezdett.

– Bassza meg, nem azt mondtad, hogy nem fog fájni?

Gu Hai gonoszul vigyorgott. 

– Tényleg elhitted, amikor azt mondtam, hogy nem fog fájni?

Bai Luo Yin összeszorította a fogait. Gu Hai jól érezte magát, ha nem fájna, nem érezné, hogy kvittek lennének. Kenegetés közben Bai Luo Yin egy szót sem szólt. Gu Hai vetett egy pillantást Bai Luo Yin arcára. Látva a kifejezését nem tudta megállni, hogy ne kérdezze meg.

– Még mindig fáj?

Bai Luo Yin megrázta a fejét. Ezután Gu Hai szándékosan lassan kente tovább, majd kinyitotta száját, miközben a szemébe nézett.

– Ki volt a puhány kinézetű fiú ma délután?

E szavak hallatán Bai Luo Yin dühös lett, és így válaszolt.

– Nem tudnál valami szebbet mondani?

– Miért engem hibáztatsz?

Bai Luo Yin baljós pillantást vetett Gu Hai-ra, majd rosszkedvűen válaszolt.

– Gyerekkori barátom. Ezen a környéken él, jó ember!

– Mi a neve?

– Yang Meng.

– Yang Meng1? Hmm…. igaz, eléggé imádnivaló.

Bai Luo Yin megpaskolta Gu Hai fejét.

– Befejezted vagy sem?

Miután kimondta ezeket a szavakat, azonnal megrúgta Gu Hai-t, majd átkulcsolta a takaróját. Miután lekapcsolták a villanyt, Gu Hai elkezdte a zaklatását. Az elmúlt napokban mindig kihasználta Bai Luo Yin-t, amikor az aludt. Itt és ott tapogatta, csipkedte, aztán rájött, hogy Bai Luo Yin szemben fekve tehetetlen, így alattomosan belecsúsztassa kezét Bai Luo Yin pizsamájába. Gu Hai tele volt önelégültséggel. Bai Luo Yin az erejét használva ellökte  mellkasától, kissé felhúzta szemöldökét, majd megkérdezte.

– Megőrültél? Késő este van, miért az én testemet fogdosod ahelyett, hogy aludnál?

Gu Hai Bai Luo Yin vállára tette a fejét, és szemérmetlen tekintettel ránézett.

– Csak meg akarlak érinteni.

Amikor Gu Hai megérintette, Bai Luo Yin egész teste libabőrös lett. Zavarában szidalmazni kezdte.

– Van barátnőd, mégsem érinted meg, mi vagy te? Miért engem tapogatsz?

– Őt megérinteni nem olyan kielégítő, mint téged – suttogta Gu Hai a fülébe.

Bai Luo Yin Gu Hai-ra meredt.

– Mit mondtál?

Látva Bai Luo Yin arckifejezését, mély levegőt vett, majd az ajkába harapott.

– Hogyan érhetnék hozzá, ha nincs itt. A szívem zakatol, és te vagy itt mellettem.

Bai Luo Yin dühösen kirántotta Gu Hai kezét, majd testét Gu Hai felé fordította.

– Nem kellemesebb, ha magadhoz érsz?

Gu Hai szavai még szemérmetlenebbé váltak.

– Azt akarom, hogy te is felizgulj, és akkor együtt bolondozunk, az sokkal izgalmasabb!

– Ki mondta, hogy csatlakozni akarok hozzád?

Bai Luo Yin annyira dühös volt, hogy mellkasa fel-le hullámzott, majd folyamatosan Gu Hai-t leste, óvatos volt, félt, hogy a gonosz keze ismét becsúszik. Látva Bai Luo Yin arcát, Gu Hai érezte, hogy egy kicsit félénk. Ezt hihetetlenül imádnivalónak találta. Látta a hajlíthatatlan ajkat és a makacs tekintetét. Az arckifejezése ugyanakkor élvezetet is tükrözött.

1 jelenthet kegyetlent de aranyos-at is.